KÖSZÖNTŐ

A Nemzeti Szalon intézményét 1894-ben a kortárs magyar képzőművészeti alkotások bemutatására, jeles szerzőik nagyközönség általi megismertetésére hívták életre.

1907-től a Hauszmann Alajos által tervezett, majd a Vágó fivérek által átalakított Erzsébet téri Kioszk adott otthont rendszeres kiállításaiknak. Az intézményt 1953-ban a Műcsarnokhoz csatolták, s az 1957-es nagy sikerű Tavaszi Tárlatot követően 1960-ban megszüntették, épületét lebontották.

A Magyar Művészeti Akadémia köztestületté válását követően elnöke, Fekete György javaslatára felélesztette a Nemzeti Szalon rendezésének gondolatát, az eredeti, csupán a képzőművészeti alkotások mellett a teljes magyar vizuális művészet ciklikus bemutatását kezdeményezte. Az ötesztendős ciklusok első bemutatkozójaként nem véletlenül a magyar építőművészet jelentkezett, hiszen e művészeti ág ad keretet évezredek óta minden társművészetnek, sikeres, míves alkotásai sok más művészeti terület inspirációjaként szolgálnak.

A 2014-es I. Magyar Építészeti Szalont 2015-ben a Képzőművészeti Szalon, 2016-ban a Fotóművészeti Szalon, 2017- ben az Iparművészeti és Tervezőművészeti Szalon követte. 2018-ban a Kéz/Mű/Remek Népművészeti Szalon zárta a ciklust, utat nyitva az új sorozat indításának.

A Műcsarnok professzionista rendezése, jól választott kurátorai, s nem utolsósorban a kiválasztott rangos művészek alkotásai révén a szalonok újraindítása, nagy sikere a látogatószám folyamatos növekedésével igazolódott.

A II. Építészeti Nemzeti Szalon a korábbihoz képest csupán az utolsó öt esztendő terméséből válogatott, de az elmúlt esztendők megnövekedett beruházási és építési kedve képes volt kitermelni a kiállításhoz méltó alkotásokat, átfogóan bemutatni kortárs építészetünket. A korábbi, a kreativitás dicséretét középpontba állító rendezés most az építészeti minőség sokoldalú bemutatására törekszik.

Kiemelt helyen, a kiállítótér apszisában mutatjuk be a magyar építészettörténetből politikai megfontolásból méltatlanul kihagyott, hatvan éve elhunyt Medgyaszay István életművét. Medgyaszayt az organikus építészet egyik előfutáraként tartják számon, munkásságában ötvözte a népi építészet formavilágát az akkor még nóvumnak számító vasbeton építészettel. Reményeink szerint e kiállítás is segít visszahelyezni őt a számára megillető történeti helyre.

A rendezvényekkel egyidejűleg zajló szakmai konferenciák, tárlatvezetések révén remélhetőleg teljesíthető lesz az eredeti kezdeményezők által kitűzött cél elérése, a kiemelkedő kortárs szerzők és műveik megismertetése.

Marosi Miklós
a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke